A novemberem második fele azzal telt, hogy megengedtem magamnak, hogy végig éljem egy kissé elnyújtottabb folyamatként, ami a Megengedés elvonulás témái és gyakorlatai lesznek.

Sokat foglalkoztam a megbocsátással, elengedéssel. Ez felhozott jó sok dolgot, amire ráláthatok, és ezeket ki kellett mondanom önmagamnak, és ki kell mondanom az érintetteknek is, hogy változás jöhessen létre ott, ahol előrelépés a szándékom. Ebben az elengedési, megbocsátási folyamatban mintha felszabadultam volna, és tisztábban láttam, hogy mit nem engedtem meg eddig magamnak.

Beleengedtem magam abba, hogy az utóbbi évek energetikailag elvarratlan szálait elvarrjam. Megengedtem, hogy legyen, hogy emlékek jönnek fel, hogy azok fájnak. Ez a folyamat elvezetett egy erőteljes felismerésekig a megbocsátással és a hittel kapcsolatban.

Olyan gyönyörűen és logikusan adta magát a gyógyító ösvény tovább, hogy lépdelek rajta azóta is. Megyek előre, engedem el, ami visszahúz, és hívom be azt, ami emel.

Nagyon megéri megengedni, hogy azt csináljuk, amiről azt érezzük legbelül, hogy helyes, és örömet ad. Még akkor is, ha ez nem megszokott, vagy ha el akarnak téríteni tőle.

Emlékszem éppen hét évvel ezelőtt másfél hónapig éltem ezt az újjászülető folyamatot. Akkor ahhoz éreztem hívást, hogy sokat legyek egyedül, és átgondoljam, hogy mi az igazán fontos számomra, és mi az, ami egyáltalán nem én vagyok, mégis jelen van az életemben. Akkor is végig mentem az elengedésen, amit követett a kiürülés és a csend. Amikor már kisöpörtem magamból minden önhazugságot, akkor jött a megengedés. Megengedtem, hogy táguljak, hogy eltöltsön a lelkem energiája. Majd ebből átalakult a belső folyamat teremtéssé. Akkor jött létre az előző honlapom, a Teljesség virága, és a gyógyítói, tanítói és írói hivatásom. Jó kis újjászületés volt!

Most kicsit emlékeztet az időjárás és a hangulat erre az időszakra. Behúzódós, kuckózós idő van, és már nagyon várom a péntek délutánt, amikor elindul az a másfél napos folyamat, amelyben csoportban együtt teremtve átmehetünk az újjászületés folyamaton a Megengedés mini elvonulás keretében.

Sokan Karácsony előtt a lakásuk takarításával töltenek a legtöbb időt, de szerintem fontos, hogy ezt megelőzze egy belső takarítás, és önmagunk feldíszítése, feltöltése lélekenergiával.

Mivel fogjuk tölteni az időt ebben a másfél napban?

Pénteken egy kundalini krijával felkészítjük a testünket energetikailag a folyamatra. Egy meditáció segítségével megtisztítjuk magunkat a múlt fájó emlékeitől. Ránézünk arra, hogy milyen programokkal akadályozzuk magunkat, és elengedjük ezeket a programokat és mintákat.

Megbocsátunk azoknak, akik megbántottak, és elengedjük az eddig meg nem bocsátásból származó önakadályozást.

A nap végén már megtisztulva hálát adunk.

Szombaton hajnalban Vízöntő Sadhanát tartunk, amikor egy gyöngéd jógagyakorlattal átmossuk a testünket, majd a hét Vízöntő mantra eléneklésével energetikai nagymosást tartunk.

A délelőttöt azzal töltjük, hogy megnövekedjünk energetikailag és hogy tágítsuk az elménk, megnyissuk a szívünk, hogy beengedhessük, mindazt, amit szeretnénk valóságként tapasztalni. Pozitív programokat ültetünk el az elménkben.

A délután már a teremtésről szól. Olyan meditációkat végzünk, amelyek a ragyogásunkat, a teremtőerőnket és a vonzásunkat növelik, és megerősödünk a hitünkben, hogy ezt mind lehetséges számunkra.

Mindezt nagyon jó társaságban, azonos lélekfrekvencián működő emberek között, egymást támogatva éljük majd át.

A folyamat végére kristálytisztán megérted, és átérzed, hogyha megengeded magadnak, hogy valami, amire vágysz, jelen legyen az életben, akkor lesz! Ha nem engeded meg, akkor nem lesz!

Jelen van az életedben, amire eddig vágytál? Ha még nincs, megengednéd végre, hogy legyen?

Ha szeretnél köztünk lenni a hétvégi MEGENGEDÉS elvonuláson, akkor jelentkezz itt. A programról részletes leírást itt találsz.

 

Szeretettel várlak!

Mónika/ Simrat Kaur

 

Send this to a friend