“Teljes bizonyossággal mondta ki a szavakat: – Választom a Lelkemet. Függetlenül attól, hogy hogyan döntött Alexander és hogyan dönt majd Antonius. A Lelkem vagyok. Választom önmagamat.
Szavaival a Szentélyt még több aranyfény töltötte be, de ennek forrása most Kleopátra volt. Tudta és érezte az erőt, ami megtöltötte a testét, és amelyben szinte megnőtt. Látta saját fényét visszatükröződni a Papnő szeméből is. A Papnő felsegítette őt, és a trónszékhez vezette.
– Legyen ez most a te trónszéked Királynő. Engedd magadnak látni, hogy mire képes a hit, melyet a Lélekbe vetünk akkor is, amikor nincsen külső bizonyosság.”
(Veres Kriszta, Az Amazigh Hercegnő)
Ez a Nő. A Lélek Őrzője. Ő a Papnő, aki kinyitja a Lélek kapuját és segít a Szeretett Férfinek oda belépni. A Nő az, aki a Szívébe énekli a Férfit. És – ahogyan ezt Kleopátra is felismerte – ehhez a Nőnek választania kell a saját Lelkével lépést minden körülmények között. Függetlenül attól, hogy hol jár éppen a Férfi. Ez a Királynő ereje és elköteleződése.
Ezt pontosan tudták az Ősi Egyiptomban, ahol a Királynő a Fáraó egyenrangú társa volt. Királynője és Papnője, Lélek-Vezetője. Ezt tükrözik vissza az ősi ábrázolások, melyeken a Királynő/Nő általában hátulról érinti a Férfi, a Párja szív-csakráját. A Nő a kapu, melyek keresztül a Forrás Szeretete a Férfi felé árad és vezeti annak a földi Teremtésben bejárt útját.
Az Ősi Egyiptom a Párosság megszentelt volt, nem tekintettek jó szemmel a félrelépésekre, szeretősdire, mert ez megbontotta a Női-Férfi Egyensúlyt, amely a Birodalom megtartó gerince volt. A több feleség és ágyas a Fáraó privilégiuma volt, de ez már valójában az Amun Papság mesterkedése. Érdekükben állt az egyensúlyt megbontani, mert így tudtak ők egyre több hatalomhoz jutni.
De még ilyen körülmények között is voltak olyan Királynők, akik annyira EGYként léptek a Lelkükkel, hogy Királyi Párjukat is a Lélek ösvényére vezették. Ilyen volt például Nefertari. II. Ramszesz feleségeként nem volt könnyű dolga, hiszen a férje katonai fáraók dinasztiájából származott, hódításairól és 200-nál is több ágyasáról híresült el. De a Nagy Királynő, a Királynő II. Ramszesz számára – a tiszta Akhenaten vonalból származó – Nefertari volt. Királynő és Hathor Papnője, aki a Fáraót a hatalomvágyból visszavezette a valódi erőbe, az Élet Szolgálatába.
Ehhez a szellemiséghez illeszkednek a kundalini jóga tanításai is. A szikh guruk, mint a közösség szellemi és erkölcsi alapjainak megteremtői, mindig is különös figyelemmel tekintettek a Nőre, mert pontosan értették a Nőnek a teremtésben betöltött szerepét, és hogy kegyelmével hogyan emelheti párja és családja életét.
A nő nem egy kis apró, jelentéktelen dolog. Ő a gyökér, a törzs, az ág, és a levél az élet fáján. – Yogi Bhajan
Az egyik legősibb szimbóluma a szent nőiségnek az Adi Shakti. A legősibb formája az imának, az Adi Shakti szimbolizálja a nőt, a karjai az ég felé emelkednek, behajlítva egy szép fényívbe, mintha az egész világot tartaná, befogadva az Univerzum erejét. Ez az ősi szimbólum emlékeztet a végtelenségünkre, az isteniségünkre, a királynői minőségünkre.
A tizedik guru, Guru Gobindh Singh hagyta meg azt a rendelkezést, hogy minden férfi névben szerepeljen a Singh szó, ami Oroszlánt jelent, és minden női névben a Kaur szó, ami Hercegnőt jelent, utalva mindezzel a férfiban és a nőben is élő királyi minőségre.
Az Ősi Egyiptomban a Királynők beavató helye Abu Simbelben volt, ott ahol most II. Ramszesz és Nefertari temetkezési templomait csodálhatjuk meg. Ez a két templom valójában nem temetkezési emlékmű, nagyon is élő energiával bírnak, az egyik Hathor Misztérium Iskolája volt, a másik pedig a gyógyító szentély, ahol a Papnők a férfiaknak a csatákban szétzúzott Lelkét illesztették össze.
Két csodálatos Templom, örök emléke annak a misztériumnak, melyet a sivatag és Núbia népe mindig is őrzött. A núbiaiak ma is úgy beszélnek Abu Simbel templomairól, mint núbiai templomokról. És ez így is van, hiszen mindig is volt itt Szentélye Hathornak, ahol a Papnők beavatták a Királynőt a Lélek Őrzésébe, miközben királyi párja bejárta a saját beavató útják északon, Siwa sivatagában és Orákulum Templomában.
Tavaly született meg bennünk a hívás, hogy egy egyiptomi utazásban összekapcsoljuk Siwa Oázisát, a Fáraó beavató helyét és Abu Simbelt, a Királynő beavató helyét.
Mi támogatná meg jobban azt, hogy az EGY ERŐT a férfi-női szeretet-alapú együtt-teremtést felébresszük belül, mint két ilyen ősi hely? És mindezt ráadásul még mélyebbre visszük kundalini jóga gyakorlatokkal!
Várunk szeretettel a február végi egyiptomi EGY ERŐ elvonulásunkra!
Szeretettel várunk,
Arató Mónika (Simrat Kaur) és Veres Kriszta