Nagyon intenzív megbocsátó gyakorlatokat végzek, a napi megtisztulást szolgáló meditációm részeként. Magam, felmenőim, és leszármazottaim nevében is, hiszen nincs idő. A megbocsátás előre is visszafelé is hat, hiszen ez csak a mi érzékelésünk az idősíkokról.

Mint ahogy Jézus, Mária Magdolna és a katárok története is itt van velünk, bár már 2 000 év is eltelt. Valamilyen módon, valamelyik ősünk lehet, hogy érintett volt a történtekben. Minden mindennel összefügg. Az őseink tettei ránk is hatással vannak, nem csak hetedíziglen, hanem eredetünktől fogva, őseink teremtése óta, és gyermekeinkre is hatnak.

Ha felszabadítjuk magunkat a múlt kötelékeitől, az életünk is felszabadul. Számomra ez az egyik célja a szeptemberi Magdaléna vérvonal szakrális utazásunknak Dél- Franciaországba. Magdalénához biztosan szoros szálak fűznek, amire mostanában egyre több jelet kapok, és olyan emberekkel hoz össze a sors, akinek nagy szerepe van a megbocsátó folyamatok elősegítésében, a férfi és női energia egyensúlyának helyreállításában. Ha utánaolvasunk, akkor a sok királyházasság révén teljesen egyértelmű, hogy a Magdaléna Vérvonal hogyan terjedt szét Európában.

Csodálatos utazás lesz ez most, és nagyon időszerű. Óriási emelkedést fog hozni azoknak, akik részt vesznek rajta. Több megbocsátó, karmatisztító meditációt is fogunk végezni, hogy helyreállítsuk, ami történt az évszázadok alatt, és újrahangoljuk a jelenlegi energiákat. Dél- Franciaország tele van Magdaléna emlékeivel, hiszen a keresztre feszítés után Magdaléna oda menekült családjával, és támogatóival. Sőt nem egyszerűen csak menekültek, hanem egészen biztosan Európába kellett hozniuk a szellemiséget és az energiát. Az ő leszármazottai voltak a katárok, akiket tudások, társadalmi helyzetük miatt a pápaság egy idő után veszélyesnek talált, és kiirtott.

„A pápai seregek közel ötven évig üldözték a katárokat; egész városokat hánytak kardélre, Béziers utcáin például szó szerint patakokban folyt a vér. 1243-ban az egyház úgy döntött, hogy „minden áron” kiírtja ezeket az eretnekeket, a francia király pedig boldogan a segítségére sietett, hiszen az egykor gazdag katár nemesek feletti győzelem csak további területeket jelentett a korona számára. A toulouse-i grófok többször is független állam megalapításával fenyegették meg a királyt, akinek most kapóra jött, hogy a pápára háríthatja a kioltott emberéletek miatti felelősséget.

Az életben maradt katárok 1244 márciusában a montseguri fellegvárban kerestek menedéket, és a masadai zsidókhoz hasonlóan ők is közösen imádkoztak a menekülésért. Megesküdtek, hogy soha, semmilyen körülmények között sem tagadják meg hitüket. A pápai seregek hermetikusan körülzárták a várat, így próbálván kiéheztetni őket. Ez ugyanolyan nehéz volt, mint a masadaiak esetében, ugyanis ezeket a hegyeket nem lehetett minden szögből biztosítani, és a lázadók megtalálták a módját, hogy kijátsszák az ellenséget.

Több hónapnyi megszállást követően a pápai erők úgy döntöttek, véget vetnek a hiábavaló várakozásnak, és ultimátumot intéztek a katárok vezéreinek. Ha eretneknek vallják és megadják magukat az inkvizíciónak, életben maradnak, ellenkező esetben megégetik őket, amiért megsértették a szent római egyházat. Két hét gondolkodási időt adtak a katároknak.

Az utolsó napon a pápai seregek vezetői meggyújtották a halotti máglyát és várták a választ, mely örök időkre felejthetetlenné vált a languedociak számára. A montseguri erődből kézen fogva előlépett kétszáz, egyszerű ruhába öltözött katár, és okcitán nyelven a Miatyánkot énekelve tömegesen a tűzbe vetették magukat. Úgy haltak meg, ahogyan éltek: mélységes, tiszta istenhitben.

Számtalan legenda kering a katárok utolsó napjairól, és egyik drámaibb mint a másik. A legemlékezetesebb a francia követekről szól, akiket a királyi seregek tárgyalni küldtek a katárokhoz. A követek, ezek a keményszívű zsoldosok néhány napot a montseguri fellegvárban töltöttek és meghallgatták a katárok tanításait. Olyan döbbenetes élményben volt részük, hogy áttértek az Igazak hitére, majd tudván, hogy hamarosan rájuk is halál vár, felvették a katárok utolsó szentségét, a consolamentumot, és újdonsült testvéreikkel együtt tűzbe vetették magukat.”

részlet Kathleen McGowan A gyűrű titka című regényéből

 

Nagyon megható lesz azokon a helyeken emlékezni, ahol Magdaléna járt, és olyan karmaoldásokat, szertartásokat végezni, ami által mindannyian fellélegezhetünk, és amellyel nemcsak önmagunk, hanem családunk, gyermekeink, Magyarország és Európa rezgésszintjét is emelhetjük.

Ha hív ez az energia, a tisztulás, emlékezés, töltődés, gyógyulás, akkor tarts velünk te is:

 

MAGDALÉNA VONAL – SZAKRÁLIS ZARÁNDOKLAT DÉL-FRANCIAORSZÁGBAN

 

Veres Krisztával és Arató Mónikával

 

2019. szeptember 4-11.

 

Szeretettel várunk Nőket és Férfiakat

 

 

Az egy hét alatt felkeresett szakrális helyek:

Saintes Maries de la Mer – ahol Magdaléna partra szállt, és Szent Sára városa  * Kőkori Tündér-Dolmen * Minerve, Carcassone és Montsegur katár-várak  *  Rennes Les Chateau Magdaléna Temploma és Magdaléna Tornya  *  Rennes Les Baines Íziszhez és Magdalénához kapcsolódó helyei

 

Az útról itt olvashatsz bővebben! Szeretettel várunk!

 

  • A borítókép José de Ribera festménye Magdalénáról

 

 

error: Content is protected !!

Send this to a friend