Hónapok óta tartó folyamatban vagyok. Nagy gyógyulásban. Érdekes, néha nagyon fájdalmas, majd emelő hullámzásban. Mit tudok mást tenni, tanúja vagyok a változásnak. Ez a változás elsősorban az anyaság témáját érinti most. Kapcsolódik a kisebbik lányomhoz, anyukámhoz, és az egész női vonalhoz a családomban. Nehéz kimondani, leírni, de ez van: érinti a szégyen, kishitűség, erőszak és ítélkezés témáit.

Képek is készültek rólunk néhány hete Tőke Melinda mindent látó szeme, fényképezőgép lencséje, és felénk áradó szeretete jóvoltából. Emlékezni szeretnék ezekre az időkre. Akkor is, ha most nagyon nehéznek érzem. Pont azért.

Tudom már az évek óta tartó spirituális utazás ilyen szakaszairól: valami most nagyon intenzíven gyógyul. Mit tehetnék mást, elfogadom ezt a helyzetet, szeretem magam, és hálás vagyok a gyógyulásért. Vigyen az örvény, húzzon le, majd emeljen föl az áramlás. Érzem, hogy ezekben a napokban, hónapokban nagy átminősülések történhetnek. Generációs minták változhatnak, sorsrontó programok íródnak át, és mindazokhoz, akikben él a változás iránti szándék, hatalmas segítő energiahullám, isteni kegyelem érkezik. Hogy is taníthatnám mindezt, ha nem élem át? 

A hétvégén mindenféle energiával találkoztam. Sok ember vett körül. Anyákkal, sorstársakkal, az együttérzés, és szeretet energiáival. És kaptam olyan tanácsot is, hogy hogyan lehetnék boldog, lehetőleg most azonnal. Ebben nem érzékeltem együttérzést, de bennem felébredt a tanácsadó iránt. Neveltem én is egyedül a gyermekem, és tudom, hogy akkor nagyon vágytam egy biztonságot adó, megtartó férfi energiára. Nőtársam, nővérem mély szívfájdalma emlékeztetett ezekre az időkre, és segített megérkezni abba, hogy rányissam a szemem mindarra, amiért most hálás lehetek. Mindenki segítőnek érkezik, ki puha, átölelő, elfogadó energiákkal, ki keményebben megfogalmazott üzenetekkel. 

Mindezt egy nagyon erőteljes szakrális szimbólum közelségében éltem át. Az Álomvölgy Meditációs Központ 11 körös labirintusa hatott rám egész hétvégén. És az is, hogy hamarosan egy labirintusbejáró programra készülünk. A programokra való készülés során mindig megindul az az energia, amiről a program szólni fog. A labirintus az átminősülés, leszállás és felemelkedés, elengedés és befogadás jelképe, és az újjászületés, transzformáció szimbóluma. Történik bennem…

Érkezett nagyon sok hasznos információ, mind- mind segítség, útmutatás, amelyek mentén tovább indulok. Édesanyámban is mozdul valami. Mögöttünk áll, támogat, gyakran hív telefonon, és megosztja a hozzá érkező információkat. Valóban szívén viseli mindazt a változást, amiben vagyunk. Lehet, hogy ő nem is érzékeli, hogy mindez őt is érinti.

A jövő héten a kislányom elutazik egy hétre. Ez alatt az egy hét alatt jógázom, meditálok, készülök az Aranykor elvonulásra, és meg is tartjuk. Töltődöm. Ki tudja, hogy mi vár még ránk az elkövetkező hónapokban?

Szükség van néha az eltávolodásra, hogy aztán intimebb legyen a közelség lélekben és érzelmekben.  Mindez augusztusban történik velem. Az istennő évköre szerint az anyaság, bőség, táplálás és gyógyulás időszakában. A legjobbkor. Most van itt az ideje.

 

Megfogalmazódtak bennem a kérdések. Nőtársak, anyák, ti átéltek mostanában hasonló érzéseket?
Van, hogy elfáradtok?
Ki meritek olyankor mondani, hogy: elég, pihenni szeretnék? Van bűntudatotok? Mit kezdtek vele?
Hogy alakul át mindez szeretetté?

 

Hála az anyáknak, hála az erős, megtartó férfierőnek, és hála a gyermekeknek. Együtt szép az élet, egyek vagyunk. Köszönöm minden szereplőnek az isteni színjátékot.  Áldás!

 

Send this to a friend